Akadémiai fordítás

Ezért a tudományos szövegeknél a fordító leggyakoribb csapdája az, hogy egy óvatos megfogalmazást határozott állítássá alakít át. Ha az „az eredmények arra utalnak, hogy összefüggés állhat fenn” mondatot „az eredmények összefüggést mutatnak” formában fordítják, az nem nyelvi hiba, hanem tudományos torzítás.

Mely szövegekhez milyen szolgáltatási szint?

Az akadémiai világból érkező megkeresések nem egyformák. Egyfelől ott vannak a folyóirathoz benyújtandó cikkek, másfelől a hivatalos eljáráshoz lefordítandó diplomák és leckekönyv-kivonatok. A kettő teljesen különböző folyamat: az elsőnél a nyelvi minőség, a másodiknál a formai hűség és a tanúsítási réteg a meghatározó.

Szöveg	Cél	Elsődleges szempont	Tanúsítási igény
Folyóiratcikk	Közlés	Gördülékenység, a szakterület nyelvéhez való illeszkedés	Nincs
Disszertáció és disszertáció-összefoglaló	Elbírálás	Terminológiai következetesség, formai előírások	Általában nincs
Konferenciaelőadás és poszter	Bemutatás	Rövidség, vizuális összhang	Nincs
Diploma és leckekönyv-kivonat	Egyenértékűség elismerése, kérelem	Szó szerinti hűség, táblázatos elrendezés	Eskü alatt tett fordítás, többnyire közjegyzői hitelesítéssel
Tantárgyleírások	Elismerés, mentesség	A kredit- és óraszámadatok pontossága	Intézményenként változik
Ajánlólevél	Kérelem	A stílus és a hangsúly megőrzése	Általában nincs

Azt, hogy az egyenértékűség elismerésére és a kérelmezésre irányuló ügyekben melyik iratot hogyan dolgozzuk fel, az iratkalauzunkban, a célországok diplomaelismerési útjait pedig az országkalauzban tárgyaljuk.

Miért nem alku tárgya a szakterületi ismeret?

A tudományos szövegekben a szakszavak megfelelője tudományágtól függően változik. Ugyanaz a szó a pszichológiában, a statisztikában és a közgazdaságtanban három különböző fogalomra utalhat. A szakterületen kívülről érkező fordító nem érzi meg ezt a különbséget; a szótár első megfelelőjét választja, és a szöveg idegennek hat a szakterület olvasójának. A bírálói jelentésekben ez az egyik leggyakrabban megfogalmazott kifogás.

A helyes megközelítés az, hogy a fordítót a tudományág szerint párosítják, és a szerző saját korábbi közleményeit használják referenciaként. A szerző terminológiai döntéseit meg kell őrizni mindaddig, amíg azok nem ütköznek a szakterület általános döntéseivel.

A társadalomtudományokban ez a probléma még élesebbé válik. A fogalmak többsége egy meghatározott elméleti hagyományhoz kötődik, és e hagyomány török nyelvben meghonosodott megfelelője nem feltétlenül fedi pontosan a forrásnyelvi fogalmat. Ilyen esetekben a bevált út az, hogy a forrásnyelvi szakszót az első előfordulásánál zárójelben megadják, és a szöveg egészében egyetlen megfelelővel folytatják.

Mire kell figyelni a módszertani és az eredmények fejezetben?

A tudományos szöveg legtechnikaibb része a módszertan. Amit itt átadnak, az nem elbeszélés, hanem megismételhető műveletsor. A mintanagyságot, a mérőeszközt, az alkalmazás időtartamát és a statisztikai eljárások nevét szó szerint kell átvenni; egyiket sem szabad magyarázattal kibővíteni vagy lerövidíteni.

Az eredmények fejezetben a leggyakoribb gond a táblázat és a szöveg szétválása. Ha a szövegben leírt érték a táblázatban másként jelenik meg, azt a bírálói jelentések azonnal ellentmondásként jelölik meg. Ezért a fordítás utáni ellenőrzésben a táblázat értékeit és a szöveg megfogalmazásait kölcsönösen ellenőrzik.

A megvitatás fejezetben pedig az állítás erősségére figyelnek. Azt, hogy az eredmények milyen feltételek mellett érvényesek, milyen korlátok állnak fenn, és lehet-e általánosítani – mindezt a forrásszöveg óvatossági szintjével kell átadni.

A disszertációfordítások sajátos feltételei

A disszertációk három ponton térnek el a cikkektől. Az első a terjedelem: egy disszertáció több cikknyi szöveget jelent, és ekkora léptékben a terminológiai következetesség csak terminuslistával őrizhető meg. A második a formai előírás; az egyetemek írásbeli útmutatói szigorú szabályokat állítanak fel a címszintek, a táblázatcímek és a hivatkozások megadása tekintetében.

A harmadik az időterv. A disszertációfordítások általában a védés naptárához igazodnak, és a szöveg a fordítás közben is tovább frissül. Ilyenkor biztonságosabb fejezetenkénti átadásra épülő folyamatot kialakítani, mint egyszerre megvárni a teljes szöveget; az utolsó olvasást azonban feltétlenül egy kézből, a teljes szövegen kell elvégezni.

A disszertációknál gyakran előforduló másik helyzet, hogy csak az összefoglaló fordítását kérik. Ez a rövidnek tűnő munka valójában nehéz: az összefoglalónak néhány száz szóban kell hordoznia az egész disszertáció állítását, és a szakszóválasztásoknak illeszkedniük kell a disszertáció többi részéhez. Az a fordító, aki csak az összefoglalót látja, nem tudja megteremteni ezt az illeszkedést; ezért az összefoglalók fordításánál elvárt, hogy a disszertáció érintett fejezeteit is megosszák referenciaként.

A projekt- és ösztöndíjkérelmek is hasonló logika szerint működnek. Ezeknél a szövegeknél az értékelő a tudományos tartalom mellett a javaslat felépítését és a szempontoknak való megfelelését is nézi. Ha a pályázati kiírásban szereplő szempontok megnevezései a kérelemben is ugyanazokkal a kifejezésekkel szerepelnek, az értékelő gyorsan el tudja végezni a megfeleltetést. Egy szabad fordítás akkor is megnehezíti ezt a megfeleltetést, ha hibátlan, és hátrányt okozhat a pontozásnál.

Hivatkozások, irodalomjegyzék és formai előírások

Az irodalomjegyzéket nem fordítják; a források adatai az eredeti nyelvükön maradnak. A teendő az, hogy a formát a célfolyóirat által kért hivatkozási rendszerhez igazítsák, és ellenőrizzék, hogy a szövegközi utalások megfelelnek-e az irodalomjegyzéknek. A török nyelvről fordított cikkeknél a leggyakoribb gond az, hogy a szövegben szereplő egyik forrás hiányzik az irodalomjegyzékből.

A táblázat- és ábracímek, a rövidítésjegyzékek és az etikai nyilatkozat részei szintén a folyóirat formai útmutatója alá esnek. Ha e feltételeket a fordítással együtt ellenőrzik, az érzékelhetően csökkenti a benyújtás utáni formai elutasítás kockázatát.

A folyamat és az etikai határ

1. Meghatározzuk a szöveg tudományágát, a célfolyóiratot vagy célintézményt és az átadási határidőt.
2. Összegyűjtjük a szerző korábbi közleményeit és – ha vannak – az intézmény terminológiai döntéseit.
3. Elkészül a fordítás; a bizonytalan megfogalmazásokat megkérdezzük a szerzőtől, nem találgatunk.
4. Szakterületen belüli ellenőrző olvasás következik; ellenőrizzük az állítások erősségét és a számszerű eredményeket.
5. Egy olyan olvasó, akinek a célnyelv az anyanyelve, elvégzi a gördülékenységi ellenőrzést.
6. A formai és hivatkozási ellenőrzés után történik az átadás.

Itt világos határ húzódik: a fordítás nem a szöveg megírása. Nem létező fejezetet előállítani, az eredményeket újraértelmezni vagy forrást hozzátenni a tudományos tisztesség megsértése. A fordító közreműködése a módszertani fejezetben vagy a köszönetnyilvánításban feltüntethető; ezt az átláthatóságot számos folyóirat elvárja.

Mi határozza meg az árat?

Az akadémiai fordításnál a költséget meghatározó első tényező a tudományág szakmai mélysége. A második a forrásszöveg állapota: míg egy jól megírt török nyelvű szöveg gyorsan halad, egy rendezetlen vázlat a fordítás előtt értelmezési munkát igényel. A harmadik az, hogy a gördülékenységi ellenőrzés beletartozik-e.

A diplomához és a leckekönyv-kivonathoz hasonló hivatalos iratoknál viszont teljesen megváltozik a logika; itt az oldalszám és a tanúsítási réteg a meghatározó. A két szolgáltatástípus árazása külön történik, és az árak oldalán külön-külön ismertetjük. Szövegét az ajánlatkérő űrlapon juttathatja el hozzánk.

Gyakran előforduló helyzetek

• A folyóirat elutasította, és a nyelvre hivatkozott. Ilyenkor nem új fordításra, hanem a bírálói megjegyzések mentén végzett célzott javításra van szükség.
• Szóhatár. Az összefoglaló részeknél szigorú korlátok vannak; ha a szöveg a fordítás során meghosszabbodik, a rövidítést a szerzővel közösen végezzük.
• Eltérő osztályozási rendszer. A leckekönyv-kivonat fordításánál az osztályzati skálát nem váltjuk át; a forrásban szereplő skálát adjuk át, és ha van hozzá magyarázat, azt is mellékeljük.
• Több szerző. A különböző szerzők által írt fejezetek stílusban szétválnak; az egy kézből végzett utolsó olvasás megszünteti ezt a szétválást.

Az oldal tájékoztató célt szolgál; a folyamat és a feltételek időről időre frissülhetnek. Az ügyintézés napján hatályos feltételt kell alapul venni.